2010-2011 fordulóján olyan ügyek, célok szerepelnek az EU napirendjén, amelyek nagyban egybeesnek Magyarország saját törekvéseivel. Magyarország fejlődése, versenyképessége összekapcsolódik a közösség belső fejlődésével és globáli
Magyarország első ízben tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét 2011. január 1. és június 30. között. Ez a félév egyszeri és megismételhetetlen. Az első elnökség minden uniós tagállam számára amolyan tűzkeresztség: akkor értjük meg igazán az EU bonyolult döntéshozatali mechanizmusát, ha egyszer már irányítottuk.
Az elnökség egyszerre jelent politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat, és az adott tagállam megítélését nagyban befolyásolja, hogy milyen eredményesen oldja meg azokat. Az elnökség hat hónapja az EU-n belül és kívül egyaránt láthatóbbá teszi Magyarországot mint uniós tagállamot, a magyar közvéleményben pedig újra tudatosíthatja az Európai Unió létét, a tagsággal járó előnyöket és lehetőségeket.
A soros elnökség azért is kihívás Magyarország számára, mert a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése miatt új intézményi keretek működését kell „bejáratni” és gyakorlattal megtölteni. Nagy felelősséget ró Magyarországra, hogy 2011 első felében az EU napirendjén kiemelkedően fontos, az egész európai integráció jövője szempontjából meghatározó kérdések szerepelnek, megannyi bonyolult, stratégiai jellegű feladatot kell megoldani.
A spanyol-belga-magyar trió elnökség utolsó tagjaként Magyarország azon lesz, hogy előmozdítsa a kiútkeresést a gazdasági válságból és a jövőbeli fejlődés alapjainak a megteremtését. Az Unió sok krízisen ment már át, és mindig megerősödve lábalt ki belőlük. Most a magyar elnökség is olyan módon kíván válaszolni a kihívásokra, hogy az EU erősebbé váljon, mint valaha, létrejöjjön egy gazdaságilag, társadalmilag, politikailag és intézményileg egyaránt erős Európa.
A magyar elnökség napirendjét alapvetően meghatározza a gazdasági válság következményeinek kezelése és az együttműködés új formáinak a beindítása. Az Uniót felkészültebbé kell tenni az esetleges jövőbeli válságokkal szemben: állandó válságkezelő mechanizmus létrehozására, a gazdasági koordináció javítására és a pénzügyi fegyelem szigorúbb ellenőrzésére van szükség. A válság után is van azonban élet. Már most szem előtt kell tartani, hogy milyen hosszú távú intézkedések növelhetik az EU globális versenyképességét. Az Európa 2020 stratégia szilárd alapot ad arra, hogy a foglalkoztatás bővítése, a regionális és szociális kohézió erősítése, a vállalkozások innovációs képességének javítása révén Európa megújulva és megerősödve kerüljön ki a mostani megrázkódtatásokból.
A magyar elnökség négy fő témakörre fókuszál: az európai szociális modell megőrzését szolgáló növekedésre és foglalkoztatásra, Európa megerősítésére, a polgárbarát Unióra, valamint a bővítési és szomszédságpolitikára. Ez a politikai napirend az emberi tényező köré épül. Az elnökség a gazdasági ügyektől kezdve a közösségi szakpolitikákon át a bővítés kérdéséig minden esetben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját képező polgárra, az emberre összpontosít. Európát csakis az emberek, a bennük rejlő teremtő potenciál teheti erőssé és naggyá.
Véleményed van? Szólj hozzá!
Kapcsolódj be a párbeszédbe